id. Storno Ferenc, Emlékkiállítás

Kiállítás brossura letöltése: itt
Id. Storno Ferenc tanult szakmája, a kéményseprés mellett, a romantikus historizmus szellemében festészettel, épülettervezéssel, és stílszerű műemlékhelyreállítással is foglalkozott. 1821-ben Kismartonban született és édesapja szülővárosában a bajorországi Landshutban nevelkedett. Ifjú korában a müncheni képzőművészeti akadémiára készült, de apja halála következtében megváltozott családi körülményei miatt vándorló kéményseprő lett. Képzőművészeti és építészeti szakismereteit önképzéssel sajátította el. Soproni letelepedését követően, az 1850-es évektől kezdve rendkívüli szorgalma és fontos baráti kapcsolatainak köszönhetően műkedvelő kéményseprőből a történelmi Magyarország területén, a historizmus korának egyik legsokoldalúbb és egyben legfoglalkoztatottabb autodidakta művészévé vált.

Az építészet területén kifejtett tevékenységét három egymástól elkülöníthető részre, a középkori műemlékek felmérésére, ehhez kapcsolódva, a restaurátori munkásságára, amit historizmus irányelve szerint „stílszerű” műemlék-helyreállításnak is nevezhetünk, valamint a saját invenció alapján készített, önálló épületterveire oszthatjuk.
Storno az 1850-es években Friedrich von Amerling bécsi festőművész és neves főúri patrónusai révén számos megbízást kapott a bécsi arisztokráciához tartozó családoktól. A Niederösterreichisches Gewerbeverein Gewerbekunstblatt elnevezésű iparművészeti lapjának egyik legfőbb illusztrátora volt. A Central – Comission für Erhaltung und Erforschung der Baudenkmale  bécsi szervezet levelező tagnak nevezte ki.  Leopold Ernst munkatársaként részt vett a grafeneggi kastély neogótikus átépítésében és rajzolóként a bécsi Stephansdom stílszerű helyreállításában. Id. Storno Ferenc és Leopold Ernst életművének részletes vizsgálata az osztrák-magyar kapcsolattörténet kutatás szempontjából is lényeges kutatási témának tekinthető.
Storno a műemlékvédelem területén első jelentős kapcsolatát a bécsi Central-Comission für Erforschung und Erhaltung der Baudenkmäle szervezetével alakította ki, amely a középkori műemlékek kutatására és megóvására jött létre 1853-ban. Ez az intézmény Stornót 1857-ben korrespodenté, azaz külső munkatárssá választotta.
1863-tól kezdve, Rómer Flóris támogatása révén a Magyar Tudományos Akadémia Archeológiai Bizottságtól több megbízást kapott a történelmi Magyarország területén található középkori műemlékek és falfestmények felmérésére, dokumentálására.
Az archaeológiai bizottság felkérésére első útja Vas és Zala vármegyébe vezetett, ahol többek között a veleméri, tótlaki és mártonhelyi falfestményekről készített másolatokat. A későbbiekben szintén a bizottság felkérésére járt Horvátországban, Erdélyben, Bihar vármegyében.
A műemlékfelmérések mellett 1861-ben megkezdte a soproni Szent Mihály plébániatemplom helyreállítását, amelyet a pannonhalmi bencés apátsági templom, a szepesváraljai Zápolya-kápolna és a garamszentbenedeki apátsági templom stílszerű restaurálása követett. Storno tervei alapján épület fel József főherceg megbízásából az alcsúti kastély kápolnája.
Id. Storno Ferenc önképzéssel sajátította el a korszak gyakorlatának megfelelő, stílszerű műemlékhelyreállítás gyakorlati módszereit. Építészként, festőként és restaurátorként a purizmus elveit követve számos középkori épületet újított fel az Osztrák Magyar Monarchia területén. Közép-európai viszonylatban az építészet kapcsán a gótizálás, a műemlékvédelem esetében a stílszerű restaurálás területén bekapcsoldótt a historizmus építészettörténetébe.
1876-ban komoly elismerésben részesült, Ferenc József-rend lovagi címével (Ritter der Franz-Josef-Ordens) tüntették ki a magyarországi templomfestészeti tevékenységéért, restaurátori munkáiért a tullni Háromkirályok-kápolna freskóinak, a lőcsei Szt. Jakab templom középkori falképeinek helyreállításáért. Egy évvel később megkapta a pápa által adományozott Szilveszter-rend lovagkeresztjét.
Id. Storno Ferenc tárgyi, képi és írásos hagyatékát a Soproni Múzeum Storno-gyűjteménye őrzi. Fiaival, Ifj. Storno Ferenccel és Storno Kálmánnal együtt felépített bécsi utcai műterme egyedülálló műemléki értéket képvisel Közép-Európában.
A Soproni Múzeum „Storno fecit” címmel 2007. április 13-án a soproni Lábasházban nyíló kiállításával emlékezik id. Storno Ferencre, halálának 100. évfordulójára. A kiállítást Grászli Bernadett művészettörténész, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Művészettörténeti Intézet Doktori Iskolájának állami ösztöndíjasa és Kiss Melinda a Soproni Múzeum művészettörténésze rendezi.