SOTEX: 99 ?

Kevesebb, mint egy esztendő hiányzott ahhoz, hogy a soproniak számára mindig csak SOTEX néven ismert nagymúltú vállalat idén ünnepelhesse alapításának 100. évét. A CÉG, amely nemcsak a hazai, de a nemzetközi piacon is ismertté vált, alapításától, egészen a nyolcvanas évekig számtalan sikert ért el. Nem csak az iparban jeleskedett, hanem dolgozói számára évtizedeken át olyan környezetet és közösséget teremtett, mely kikapcsolódást biztosított családok ill., minden soproni számára. Neve hozzánőtt az Ady Endre úti kúltúrház épületéhez, amely legendás szórakozóhelye volt a városnak. (1. kép balra: A szőnyeggyár munkatársai – 1915)

(KATTINTSON A KÉPEKRE!)

A Haas Fülöp és Fiai Rt. 1909 márciusában kezdte meg működését az egykori  Huszárlaktanya és a Sörgyár között elterülő területen[1]. Az elhelyezkedése akkor kedvező volt, hiszen az 1909-ben Baross Gáborról elnevezett útat 1903-ban nyitják meg a Sörgyár kérésére[2], így a belváros felé a közlekedés leegyszerűsödik. Fejlődése a gazdasági és háborús válságoktól eltekintve a 80-as évekig töretlen, ezt bizonyítja az évről évre növekvő dolgozói létszám is. A kezdeti 250-300 főről kisebb megingásokkal, de fokozatosan növekedett a létszám. Még a gazdasági válság idején is 350-400 dolgozót foglalkoztattak, majd az 1946-os 631 főről 1948-ra 1000 fő fölé emelkedik a létszám. Annak ellenére, hogy az idők folyamán számos néven működtek, a soproniak között mind a mai napig a SOTEX táviratcím rövidítés terjedt el, amely az 1924-től Soproni Textilművek Rt. termelő vállalat nevéből eredeztethető[3]. 1927-ben szerveződött a SOTEX sportegyesület. Önálló labdarúgó csapata 1962-ben az NB III-ban fejezte be szereplését, amikor felsőbb döntés született a textiles egyesületek erőinek összevonásáról[4]. A létrejővő közös csapat (Soproni Textiles Club) nevéből származik a "Textilpálya" kifejezés, amely a Lackner Kristóf utca végén fekvő sporttelepre általánosan használt elnevezés volt az idősebbek körében, amíg a stadiont megépítették.

Mi mindenhez kapcsolható még a vállalat neve? Többek között a SOTEX és a Sörgyár kezdeményezésére épült meg a Hőerőmű, mivel mindkét üzem a megnövekedett gőzenergia igényét szerette volna kielégíteni[5]. Próbaüzemét 1962-ben kezdte meg, de már építésekor látszódott, hogy szolgáltatását nem csak erre a két üzemre fogja korlátozni. Meglepő lehet, de még a mai fiatalabb korosztály is SOTEX kultúrház néven emlegeti a Gyermek- és Ifjúsági Központ Ady Endre u. 10. szám alatt álló épületét, amelyet 1952-ben Winkler Oszkár tervei alapján építettek a SOTEX dolgozóinak; később pedig a négy textiles üzemet szolgálta(Pamutipar, Selyemgyár, Sotex, Fésüsfonalgyár)[6].

A sikeres évtizedeket követően a 90-es években a megtorpanás, és a leépülés kezdődött meg, amely elvezetett a 2008-ban bekövetkező megszűnésig[7]. Az egykoron ott dolgozók számára ma is összetartó erőt jelent a SOTEX. Igazolja ezt SOTEX-100 elnevezésű rendezvény. Bár hivatalosan egyetlen esztendő hiányzott, azonban 2009-ben mégis megünnepelték a 100. születésnapot a SOTEXESEK[8].

[1] Dávidházy István: 50 éves a Soproni Posztó- és Szőnyeggyár (Soproni Szemle, 1959. XIII. évf. 3.sz.)
[2] Hárs József: Utcáink nevei az utóbbi százhúsz évben (Soproni Szemle, 1990. XLIV. évf. 2.sz.)
[3] Dávidházy István: Soproni Posztókallók (Soproni Szemle, 1989. XLIII. évf. 3.sz.)
[4] Egy táborban a Soproni Textiles sportolók (Kisalföld, 1962. augusztus 1.)
[5] Épül a soproni gyárak lelke, a Hőerőmű (Kisalföld, 1962. augusztus 11.)
[6] Kubinszky Mihály: Az Ady Endre úti kultúrház 50 évvel ezelőtti katasztrófája  Egy szemtanú visszaemlékezése (Soproni Szemle, 2001. LV. évf. 4.sz.)
[7] Gosztonyi Miklós: Végelszámolás alatt a Sopilén (Kisalföld online (www.kisalfold.hu), 2008. június 7.)
[8] BTÉ: SOTEX-100 (www.sopron.hu)