Adj teret a múltnak!
Hamarosan megkezdődnek a Fő tér felújítási munkálatai, melyek nem csupán közműcserével járnak majd, hanem a tér arculatváltozására is sor kerül. Ezzel párhuzamosan a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásának megfelelően a Soproni Múzeum munkatársai régészeti feltárásokat végeznek itt, hiszen – mint ismert – a jelenlegi járószint alatt a középkori Oedenburg, azalatt pedig a római kori város, Scarbantia több méter vastagságú rétegei húzódnak. A kutatások jelentőségét mi se mutatja jobban, mint az a tény, hogy a korábbi városok központja részben ugyancsak a Belvárosnak ezen a területén helyezkedett el, illetve az ún. Borostyánkő út ugyancsak erre futott át. Az alábbiakban a térhez kapcsolódó korábbi régészeti kutatásokat szeretném röviden összefoglalni.
Scarbantia forumát a mai Fő tér mellett, attól kissé keletebbre, nagyjából a Városháza – Új utca és Szent György utca térre kifutó szakasza által határolt területen rögzítette a kutatás. A római kori város központjáról a Soproni Múzeum állandó régészeti kiállításában (Fabricius-ház, Fő tér 6.), valamint a Forum Scarbantiae kiállítóhelyen (Új utca 1.) bemutatott emlékek és rekonstrukciók alapján nyerhet képet az érdeklődő. 1893 – 94 – ben a régi városháza épületének lebontásakor, illetve az új alapozása során elsőként a capitoliumi templom maradványai kerültek napvilágra, melynek feltárását Bella Lajos vezette. Feltétlenül ki kell itt emelnünk az ún. capitoliumi triász fehérmárványból faragott, Iupitert, Iunot és Minervat ábrázoló impozáns szoboregyüttesét, mely restaurált állapotban a Soproni Múzeum római kori lapidariumában tekinthető meg. 1974 – ben a középkori városháza néhány alapfalrészletén kívül a "capitolium út" É-i szélét tárták fel, mellette két párhuzamos római fal maradványával, a forum déli, keleti és nyugati részének 1979 – 1982 között lezajlott feltárása pedig többek között épületrészleteket (pl. a törvényhozás épületéül szolgáló basilica), továbbá vízelvezető csatornát eredényezett. Érdekes adalék a város történetéhez, hogy a mai Fő tér burkolatában ma kaviccsal kirakva látható alaprajz – részlet egy a IV. században megépült városfalakkal egyidőben létesült horreumot (gabonaraktár) jelöl, melynek helyén korábban szentély állt.
A Borostyánkő út 1985 – 86 folyamán feltárt rövid szakasza a Gambrinus-ház (Fő tér 3.) és a Patika – ház (Fő tér 2.) között tekinthető meg.
A Fő tér északnyugati sarkában álló Fabricius-ház 1958 – 61 között történt műemléki helyreállításakor római falak, az udvari homlokzaton pedig késő középkori részletek kerültek elő. A pincékben 1973 – 75 között folyó ásatások során egy nyugat – kelet irányú út déli oldalán húzódó I-II. sz.-i római épület maradványai bukkantak elő, amelyre később egy középkori épületet húztak. Az itt talált római épület, mely átnyúlik a Tábornok-ház (Fő tér 7.) alá, jelentős középület lehetett, erre utaltak már az 1938 – as csatornázási munkálatok során jelentkezett falfestmény – és stukkótöredékek is.
A Storno-ház (Fő tér 8.) pincéjében műemléki helyreállítás és sörözö kialakítása kapcsán zajlottak régészeti feltárások. Az itt, tulajdonképpen a Borostyánkő út nyugati oldalán előkerült II – IV. századi falak valószínűleg összefüggésben állhatnak a Fabricius- és a Tábornok-ház alatt húzódó római kori épülettel.
E rövid összefoglaló is érzékelteti talán, hogy nem kevés izgalommal vágunk bele az új kutatásokba, melyek reményeink szerint tovább gazdagítják nagymúltú városunk történelmét. Terveink szerint az ásatás mindennapjairól és menetéről folyamatosan értesíteni fogjuk olvasóinkat.
