Köztéri szoboremlékeink – Ecce homo

Sopron környékén az út menti szoboremlékeknek különösen szép és korai példái maradtak ránk. Évszázadok óta hozzá tartoznak a települések képéhez, környezetéhez. Nap mint nap találkozhatunk velük utazásaink, sétáink során, szemünk már olyannyira hozzászokott a jelenlétükhöz, hogy sok esetben sajnos csak akkor kerülnek a figyelem középpontjába, ha megrongálták vagy éppen ellopták őket.

Húsvét ünnepének adózva egy különleges összeállítással szeretnénk kedveskedni olvasóinknak. A Sopron környéki szoboremlékek közül összegyűjtöttünk néhány olyan Krisztust-ábrázolást, melyek témájuk alapján böjti, húsvéti időszakban válnak igazán aktuálissá. Az egyik típust „ecce homo” latin kifejezéssel illetik, magyarul „Íme az ember”. Az elnevezés János evangéliumának egyik igeszakaszából származik. (Kattintson a képekre!)

1. Akkor azért előfogá Pilátus Jézust, és megostoroztatá.
2. És a vitézek tövisből koronát fonván, a fejére tevék, és bíbor köntöst adának reá,
3. És mondának: Üdvöz légy zsidók királya! És arczul csapdossák vala őt.
4. Majd ismét kiméne Pilátus, és monda nékik: Ímé kihozom őt néktek, hogy értsétek meg, hogy nem találok benne semmi bűnt.
5. Kiméne azért Jézus a töviskoronát és a bíbor köntöst viselve. És monda nékik Pilátus: Ímhol az ember!
(Károli Biblia, János 19, 1-5)

Az ECCE HOMO azt a pillanatot örökíti meg, mikor Pilátus bemutatja Jézust az összegyűlt tömegnek. A megostorozott, fájdalmas Krisztus fején töviskoszorút visel, kezében nádpálcát tart, ezek az attribútumok a királyi jelvényekre emlékeztetnek, mert Jézust a „zsidók királyának” gúnyolták. Krisztust Ecce homoként általában meggörnyedt testtel ülve ábrázolják.

Nagylózs, Ecce homo. 1650
Legkorábbi fennmaradt példája a nagylózsi oszlopszobor. A pillérén angyalfejjel lezárt kartusszerű mező emelkedik ki, rajta az 1650-es évszámmal, de valószínűleg egyéb felírást is tartalmazhatott, mely az idők folyamán megsemmisült.

Hidegség, Ecce homo. 1687
Hidegség határában, a Nagycenk felé vezető úton, a domb tetején álló Ecce homo szoboremlék különlegessége, hogy jón oszlopán található feliratban napra pontosan szerepel a felállítás dátuma: 1687. március 22. (böjti időszak).
Az oszlopon ülő Krisztus arca fájdalmas, jobb kezében nádpálcát tart, baljával térdére támaszkodik. Az oszlop feliratát vésett, stilizált inda és levéldísz veszi körül.

Fertőboz, Ecce homo. 1750
Az 1750-ben készült Ecce homo Fertőbozon, a Nagycenkre vezető út torkolatánál található. Toszkán oszlopon ülő Krisztus bal kezében vasból készült nádpálcát tart. A szobron festés nyomai láthatók. Eredetileg a köztéri szobrokat kifestették, később azonban már csak bemeszelték őket.

Nagycenk, Ecce homo. 1663
Nagycenken a 84. sz. főút mentén álló oszlopszobor egyedi ábrázolási típusba sorolható. Nem az ecce homo hagyományos ikonográfiai formáját követi, hanem egy azt megelőző eseményre, Krisztus megkorbácsolására utal. Jézus szégyenkőhöz kötözött görnyedt alakját láthatjuk, fején nincs töviskoszorú.
A négyszögletes talapzatról emelkedő oszlop törzsét kétoldalról drapériával fellógatott gyümölcscsokor díszíti. 
Az oszlopfő vaskos leveles és csigamintás. Ezek a motívumok még a reneszánsz díszítőstílus jegyeit viselik magukon. 
A szoboremléket 1663-ban állították.

Sopronbánfalva, Krisztus tövissel való megkoronázása és kínzása
stáció-állomások. 1667
A sopronbánfalvi kálváriából két állomás található a karmelita zárda külső fala mentén. A kétalakos jelenetek a keresztút későbbiekben kiforrott 14 állomását megelőző eseményeket mutatnak be. Mielőtt Krisztust Pilátus halálra ítéli (1. stáció) a katonák megostorozzák, megkínozzák és fejére töviskoronát helyeznek.
A pilléreken egymás alatt megjelennek a kínzás eszközei.

Fertőszéplaki kálváriáról:  Krisztus, amint elbukik a szégyenoszlop előtt,
Krisztus a pellengérhez kötözve
Széchényi Zsigmond (1681–1738) felesége, Barkóczy Mária (1695–1761)  a fertőszéplaki plébániatemplom északi oldalán kálváriahegyet emelt 1737-ben.
A szobrok sajátos ikonográfiát használó ismeretlen mester munkái. A Jézus szenvedéstörténetéhez kapcsolódó jelenetek karélyosan helyezkednek el a kálvária keresztje körül.
Az elfogatás után nyakánál, kezénél és lábánál fogva láncravert Krisztus alakja egyedi ábrázolásmódot követ. Az ostorozás után a szégyenoszlop mellett térdre eső Jézus hasonlóan szokatlan bemutatása a szenvedéstörténet ezen pillanatának.
Mindkét kompozíciós megoldásban az Emberfia megszégyenítése és kiszolgáltatottsága válik hangsúlyossá.

Kapuvár, Ecce homo. 1691
A kapuvári plébániatemplom mellett látható Ecce homo eredetileg a város külterületén, az Osli felé vezető út mentén állt.
Talapzatán a latin bibliából (Vulgátából) vett idézetek olvashatók, a pilléren Krisztus elárulásával, megkínzásával és megfeszítésével kapcsolatos tárgyak sorakoznak:  30 ezüstpénz, kötelek, ostor, vesszőnyaláb, töviskorona, bíborköpeny, lándzsa, izsópszál, ecetes szivacs, fogó, szögek, kereszt, kézmosó edény; alul koponya.
Sajnálatos módon a 20. sz. második felében Jézus alakja többször erősen megrongálódott, a későbbi helyreállítások során az eredeti szobor testtartását is megváltoztatták. Az archív fotón a szobor 1962 körüli, már legalább egyszer restaurált állapota látható.