Elfeledett soproniak: az egykori soproni zsidó közösség élete
Elfeledett soproniak címmel a város zsidó közösségének történetét és a holokauszt idején való meghurcoltatását felidéző kiállítás nyílt május 29-én soproni Új-Zsinagógában, az Új utca 11. szám alatt. A kiállítás október 31-ig tekinthető meg két helyszínen, az Új-, valamint
az Ó-Zsinagógában keddtől vasárnapig 10:00-18:00 óráig.
– Nagy örömünkre szolgál, hogy sikerült számos olyan emléket fellelnünk, amely eddig a városban lappangott, de a nagyközönség elé nem került – mondta el Tárkányi Sándor, a város műemlék-felügyeletének vezetője, a soproni levéltár, a Soproni Múzeum és a helyi hitközség együttműködésében, az önkormányzat több millió forintos támogatásával megvalósuló, a tervek szerint október végéig nyitva tartó kiállítás szervezője.
A vészkorszak történéseit egykori dokumentumok, fényképek, valamint holokauszt-túlélők és szemtanúk visszaemlékezései alapján eleveníti fel a tárlat, amely egy ötállomásos észak-amerikai bemutatkozási lehetőséget is kapott. A idegenforgalmi szezonban látogatható, eddig üresen álló Új-Zsinagógában kapott helyet a kiállítás nagyobb része. Itt láthatóak az 1640 mártírra és a maroknyi túlélőre emlékeztető tablók, míg az Ó-Zsinagógában a közösség neves tagjainak munkásságát elevenítik fel, egy-egy személyes tárgyukat is bemutatva.
Ezek között említette a szervező Dr. Pollák Miksa történész és főrabbi feljegyzéseit, illetve a vészkorszakot a közeli Brennbergbányán végigbujkáló Füredi Oszkár építész személyes iratait, továbbá a háború után a Soproni Múzeum élére kinevezett Csatkai Endre munkaszolgálatos táskáját és csajkáját.
Tárkányi Sándor a Várkerület építéstörténetének kutatása közben szembesült azzal a ténnyel, hogy 1944-ben Sopronban 199 házat vettek el zsidó tulajdonosaiktól, és 159 üzletet vettek zár alá. Ebből 38 zsidó ház, valamint 77 zsidó üzlet a Várkerületen helyezkedett el. Ekkor kezdett a helyi zsidóság történetének kutatásába, mivel erősen foglalkoztatták a következő kérdések: Mi lett ezeknek a házaknak a további sorsa? Hová lett ez a népes közösség, hogyan éltek, milyenek voltak a hétköznapjaik, az ünnepeik? Kik voltak ők, milyen nyomokat hagytak maguk után?
A kiállításon fellelhető a Soproni Múzeum gyűjteményéből származó 1412-es sírkő, valamint héber nyelvű kódexlapok is, melyek közül számos úgy maradhatott meg, hogy a zsidóság középkori kiűzetése után ezekbe kötötték a levéltári iratokat.
A tárlat május 29-től október 31-ig tekinthető meg az Új utca 11. (Új- Zsinagóga), illetve az Új utca 22-24. (Ó-Zsinagóga) helyszíneken, keddtől vasárnapig 10:00-18:00 óráig. A belépés díjtalan.
Letölthető meghívó: LETÖLTÉS.
