
Elkezdődött a Zichy-Mesko palota felújítása Sopron belvárosában
A közelmúltban kezdődött meg a Zichy-Mesko palota Kolostor utcai homlokzatának felújítása, valamint a földszinten üzlethelyiségek kialakítása. A Sopron város tulajdonában álló épületben műemléki kutatás eddig még nem folyt. Az első osztályú barokk épületnek szobrokkal díszített lépcsőházát, az 1770 körül kifestett, két emeletet magába foglaló dísztermét, valamint a faburkolattal és stukkókkal díszített egyik szobáját is csak kevesen ismerhették.
A műemlék épületek esetében szokásos kutatásokat a Soproni Múzeum kutató-muzeológusai végzik: a levéltári adatok összegyűjtésén dr. Kelemen István dolgozik, a régészeti megfigyeléseket Gabrieli Gabriella végzi, míg az épületrégészeti kutatást Nemes András felügyeli.
Emellett a kutatási program első lépcsőjeként Sütő József szobrász-kőrestaurátor művész a kőfelületek vizsgálatát végezte el. A kutatók nem tudták, de sejthető volt, hogy a barokk palota középkori és 17. századi részletekkel is rendelkezik.
Nemes András így számol be az eddigi eredményekről:
„Már a kutatás kezdetén előkerült egy gótikus szoba boltozatának maradványa, a szomszédos helyiségben pedig rombusz alakú, eredeti helyükön megmaradt padlótéglákat találtunk. A kapualj és a homlokzat további meglepetéseket is tartogatott. A kapualj mindkét oldalán 1400 körül készült ülőfülkéket tárhattunk fel. Az eredetileg 4-4 mérműves fülkéből 3-3 megmaradt, de szerencsés módon a töredékek annyi információval szolgálnak, hogy mindkét oldal hitelesen kiegészíthető. Ezek alapján abban bízhatunk, hogy a gótikus homlokzatról is információ nyerünk.
A kapu fölött egy nagyméretű, eredetileg több mint 3 m magas kapcsolt ablak töredéke került elő a barokk elfalazás alól. Hasonlókat a Templom u. 3. Kolostor utcai homlokzatán és a Templom u. 9. emeletén láthatunk. Ezek az ablaktöredékek szintén 1400 körülre datálhatók az ülőfülkékhez hasonlóan. Érdekesség, hogy a ház a belvárosi középkori házaknak a kétszerese, feltehetően jó módú soproni polgár háza volt. Már a középkorban egyemeletessé épült ki, homlokzatában törésvonallal. A belső térben a kapualjtól balra egy gótikus, egykor mestergerendás helyiséget találtunk, melynek ablakát és ajtaját is sikerült megtalálni. Ebben a helyiségben később, a 17. században présházat alakítottak ki, a préshez tartozó, téglából kifalazott préssúly gödrét is feltárhattuk.”
A kutatás még nem fejeződött be, az épület további szakaszainak felújítása kapcsán – ha szakaszolva is – a muzeológusok remélik, hogy az Új utcára is kiterjedő épület valamennyi értékét feltárhatják és azokból a legfontosabbakat és legszebbeket be is mutathatják. Az épület pincéjében a Borostyánkő út maradványaira számítanak, az udvari homlokzatokon pedig egy 17. századi toszkán oszlopos loggiára, melyet a 18. századi kétemeletessé bővítéskor szüntettek meg.