Rábaköz színes népi kultúráját mutatja be a soproni néprajzos

Csiszár Attila soproni néprajzkutató előadásával zárul a Rábaköz történetét és néprajzát felölelő rendezvénysorozat november 28-án pénteken Kapuváron. A Rábaközi Muzeális Kiállítóhelyen meghirdetett sorozat keretében elsőként Gerencsér Péter történész (Szegedi Tudományegyetem) Kapu várának a 11. századi német expanzió során betöltött szerepét ismertette. Májusban Oláh Rezső a Soproni Múzeum farestaurátora a kapuvári új állandó kiállítás fa műtárgyainak restaurálásáról számolt be. 

Csiszár Attila, a Soproni Múzeum néprajzkutatója röviden így foglalta össze A Rábaköz 18-19. századi anyagi kultúrájáról című előadásának hátterét:

„A napóleoni háborúkat kísérő gabonakonjunktúra hatására a termékeny talajú, és a forgalmas piachelyekhez közel fekvő Rábaköz parasztsága sikeresen kapcsolódott be az árugabona termelésbe. Az ebből származó jövedelmét életmódja színvonalának emelésére fordította. A jobbágyparasztok és a paraszti sorban élő kurialista nemesek háztartásában megnőtt a kereskedelemből beszerzett, zömmel az osztrák és cseh manufaktúrákban előállított tárgyak száma. Az igényes építőanyagok és épületszerkezetek alkalmazása, a tanult iparosok közreműködése révén a lakóházak megjelenése is megváltozott, átalakult a rábaközi falvak képe. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás nyomán ez a folyamat felgyorsult, és a 19. század végére kialakult a Rábaköznek az a színes, nyugatias elemeket is magába olvasztó, de mégis parasztos népi kultúrája, amelyet maradványaiban néhány évtizede még láthattunk és tanulmányozhattunk.”

Meghívó: LETÖLTÉS.