Jézus kereszthalálát ábrázolja az 1884-es türelemüveg
Húsvét közeledtével a Soproni Múzeum Néprajzi Gyűjteményének egy különleges darabját, egy 1884-ben készített türelemüveget mutatunk be, amelynek kálvária-ábrázolása a nagyheti események csúcspontját, Jézus kereszthalálát idézi.
A szűknyakú üvegpalackot és az abban elhelyezett, fából, papírból készült ábrázolást nevezik türelempalacknak vagy türelemüvegnek. A benne rejlő építményt, leggyakrabban oltárt vagy kálvária jelenetet, az üveg belsejében állították és ragasztották össze apró elemekből, csipesz, fapálcika és drótkampó segítségével. Elkészítése után az üveg száját fadugóval zárták le, oly módon, hogy a dugó keresztirányú furatába cérnával behúzott ék vagy pálcika megakadályozta annak kivételét, így a végtelen türelemmel és aprólékos munkával elkészített ábrázolást „örökre” a palackba zárták.
A türelemüveg a 16. század óta ismert és Európa nagy részén kedvelt szobadísz volt. Magyarországon, a parasztházak szobájában, a sublóton volt a helye. Elterjedéséhez hozzájárult az oberammergaui és berchtesgadeni (Bajorország) doboz- és játékáruipar, amely többféle jelenetet állított elő türelemüvegben, részben mozgó figurákkal. Magyarországi készítői között ugyanúgy megtaláljuk a művészkedő pásztorokat, mint a börtönbüntetésüket töltő rabokat, így a tárgytípus közeli kapcsolatban áll a pásztorfaragásokkal és az úgynevezett rabmunkákkal. Tudunk róla, hogy ágyban fekvő betegek is készítettek türelempalackot, gyógyulásukat remélve, fogadalomból.
A húsvét közeledtével, ezúttal egy olyan türelemüveget mutatunk be, amelynek kálvária-ábrázolása a nagyheti események csúcspontját, Jézus kereszthalálát idézi. A hasáb alakú hutaüveg palackba helyezett kereszten a megfeszített Jézust, a kereszt hátoldalán Veronika kendőjét látjuk. A kereszt körül Krisztus kínzóeszközeinek (összefoglaló néven „arma Christi”), a létrának, a kalapácsnak és a fogónak, a botra tűzött spongyának, a lándzsának, az ostornak, s annak a három kockának a kicsinyített mását helyezte el a palack ismeretlen készítője, amellyel a katonák sorsot vetettek a mezítelenre vetkőztetett Jézus ruhájára. Az oszlopon, amelyhez az Urat kötözték, kakas áll, arra emlékeztetve, hogy az Olajfák hegyén így szólt Péterhez: „Bizony, mondom néked, hogy ezen az éjszakán, mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem”.
A benne elrejtett évszám szerint 1884-ben készített türelemüveget a Soproni Múzeum Néprajzi Gyűjteménye őrzi.
Csiszár Attila
néprajzkutató
