Szállást keres a Szent Család

Szállást keres a Szent Család

A történeti Sopron vármegye katolikus falvaiban a 20. század első felében elterjedt egyházias adventi népszokás volt a szálláskeresés vagy szentcsalád járás. Alapja az a bibliai történet, amely szerint a Betlehembe, az összeírásra érkező Máriának és Józsefnek senki sem adott szállást, ezért egy istállóban kellett meghúzódniuk. A megkapóan szép szokás sok helyen még része az adventi időszak meghitt ünnepvárásának, és múzeumunk gyűjtőterületének néhány falujában is gyakorolják.

A betlehemi szálláskeresés emlékére kilenc család szokott összeállni. Karácsony előtt kilenc nappal a templomban megszenteltették a Szent Családot ábrázoló képet, amelyet kilenc este házról házra hordtak, oda, ahol „szállást adtak” a Szent Családnak. A soros családnál már várták, és az asztalt oltárszerűen feldíszítették. Az esti Úrangyala-harangszó után bekopogtak az ajtón, és a konyhában elkezdték a beköszöntő éneket:

Szállást keres a Szent Család,
De senki sincs ki helyet ád,
Nincsen, aki befogadja,
Őt, ki égnek, s földnek ura.

Az idő már későre jár,
A madár is fészkére száll,
Csak a Szent Szűz jár hiába,
Betlehemnek városába’.

Legalább ti, jó emberek,
Fogadjátok a Kisdedet,
Házatokra boldogság száll,
Ha betér az égi király.

A háziak a szobából feleltek rá:

Ne sírj tovább, Szűz Mária,
Ne menjetek ma máshova,
Szállásunkat mi megosztjuk,
Kis Jézuskát befogadjuk.

Soproni Múzeum

Erre bementek, és a képet az „oltárra” helyezték, mellette gyertyát gyújtottak. Előtte ájtatosságot tartottak, elmondták a rózsafüzért és Szent József litániáját. Ameddig a kép a háznál volt, a családtagok igyekeztek az alkalomhoz illően viselkedni, kerülték a hangos szót, a veszekedést. Másnap este ennél a háznál gyűltek össze, és miután elbúcsúztatták, a következő házhoz vitték át a képet. Amelyik családhoz szenteste érkeztek, ott a már feldíszített karácsonyfa alá helyezték, és az a család őrizte a következő esztendőben.
A megkapóan szép szokás sok helyen még része az adventi időszak meghitt ünnepvárásának, és múzeumunk gyűjtőterületének néhány falujában is gyakorolják.

A fényképfelvételek 1986 decemberében, Gartán (ma Kapuvár) készültek.

Csiszár Attila
néprajzkutató