Karanténban nincs farsangolás?

Hogyan élhetjük meg a farsang lényegét, a tartalmas lakomákkal élő, tánccal teli téltemető ünnepet, ha a bezártság miatt a csoportos hejehuja, maszkos-jelmezes felvonulás kimarad? Erre kerestük a választ és reméljük, kipróbálnak egyet-egyet a hagyományok közül! Mi is ezt tesszük! Kolléganőnk, Egresits Anita isteni fánkot sütött, amit házi baracklekvárral ettünk a Macskakőben. A kipróbált igazi szalagos fánkreceptet a bejegyzés végén találják;-)

Ki gondolná, hogy a fánk varázserővel bír? A bő zsírban sütött édes sütemény, amelyet egyesek pampuskának vagy pánkónak is hívnak, a régiek szerint megvédi a házunkat a természeti károktól, elhárítja a villámcsapást – a „vihar nem viszi el a ház tetejét”. De nem ez az egyetlen mágikus képessége! A párválasztásban is segítség lehet. Bátorság társkeresők! A lányok a kiszemelt fiúnak kínálták a fánkot, s ha az elfogadta és együtt kettétörték, biztosra vehette mindenki az esküvőt! Farsangkor virággal is kedveskedhetünk a kiválasztott legénynek. Ilyenkor szokás átadni a kiszemeltnek a bokrétát, s ha kölcsönös volt a vonzalom, nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte…

Vízkereszttől kezdődik Konc király uralma: húsos, zsíros ételekben dúskálhatunk. Aki szereti a disznótoros hurkát-kolbászt, az máris a jó király kegyeibe ajánlja magát. S majd jön Cibere vajda böjtje, de addig még dőzsöljünk!

Főzzünk a húslevesbe hosszú laskát (vigyázat nem gomba, hanem tészta!), hogy nagyra nőjön a kenderünk vagy amit termesztünk;) A mákvetés is most időszerű, nehogy férges legyen! A bő termés érdekében farsangkor azért kell sokat táncolni, nagyokat ugrani, hogy még magasabbra nőjön a veteményünk.

S aztán sétáljunk egyet! Ki a gyümölcsösbe, annak híján a parkba! A gyümölcsfákat ütögetéssel serkenthetjük arra, hogy néhány kilóval több gyümölcsöt adjanak.

A tavaszt mi is szeretnénk megsürgetni, ahogy azt régen is tették: villőt, vagyis zöld ágakat, például fűzfaágat tehetünk egy vázába, ahol az hamar kibonthatja a leveleit. Szalagokkal átkötve még dekorálja is a szobánkat. Az aranyvessző-ág pedig egy-két hét alatt virágba borul.

Meteorológusi diploma nélkül is lehetünk időjósok, ajánlott megfigyeléseket tenni és a naptárunkba jegyezni:
– Piroska napján „ha fagy, 40 napig el nem hagy”. (jan. 18.)
– Ha Ágnes hideg (jan. 21.), engesztel Vince (jan. 22.), hogy teljék a pince!
– Mondják, hogy Pál megfordítja az időjárást! „Ha Pál fordul köddel, ember hull döggel”. Ez a megfigyelés még a pestisjárvány idejét idézi. Reméljük, hogy a nap ekkor elűzi a jelenlegi vírust is! (jan. 25.)
-„Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint hogy a nap süssön be, mert akkor a tél java még hátra van.”(febr. 2.)
– Balázs napján bízzunk benne, hogy a középiskolások is mehetnek már iskolába, ahogy régen, mikor adományokat gyűjtöttek a tanítónak az elemi iskolások. (febr. 3.)
– Ha Dorottya napján kopog (febr. 6.), Julianna napján locsog, vagyis olvadni fog. (febr. 16.) Ezen a napon, amely épp húshagyókeddre esik idén, ha süt a nap, bő lesz az esztendő!
– Ha egész farsangban hosszú jégcsapok lógnak az ereszcsatornánkon, az egyenesen arányos a nyári kukoricacsövek méretével.

Névnapos barátaink felé a jókívánságokkal ne takarékoskodjunk! A kimondott jó szónak varázsereje van még ma is!
Pihenjünk kicsit a farsang utolsó napjaiban! Lelkiismeret furdalás nélkül engedjünk el néhány házimunkát! A mosást régen tiltották ezeken a napokon, mert akkor sok bolha lesz a háznál… Ki szeretné kutyául érezni magát:)
Végül Horváth Ilona receptje:
https://csaladireceptkonyv.hu/…/szalagos-fank-recept…
Jó étvágyat!