Magyar Kultúra Napja: a színház
Tartsanak velünk a hétvégén a Magyar Kultúra Napja apropóján indított virtuális sétánkon, és járjuk be együtt a soproni kulturális élet meghatározó helyszíneit az elmúlt 100-150 évre visszatekintve!
Második állomásunkhoz a Soproni Petőfi Színház épületéhez érkeztünk, melynek története az egykori kaszinóhoz is kapcsolódik:
A soproni színház épületének történetéhez érdemes előbb rövid kitekintést tenni a helyi színjátszás históriája felé. A kezdeteket az iskoladrámák jelentik, amelyekről már a 17. századból vannak forrásaink, de a műfaj igazi fénypontját az 1740-es évek jelentik városunkban, amikor is a jezsuita kollégiumban szinte évente mutattak be latin nyelvű iskoladrámákat a diákok. Ezek barokk színpadképei is fennmaradtak. A világi színjátszást német vándor társulatok képviselték a 18. század második felében, az első magyar nyelvű darabot 1792-ben mutatták be városunkban.
Ezek a színtársulatok főként vendéglőkben léptek fel, de megszületett az igény egy állandó színházépületre, így a város 1768-ban úgy határozott, hogy a használaton kívüli szárazmalmot színházzá alakíttatja. Ez az épület a megközelítőleg a mai Széchenyi Gimnázium területén állt, és a pozsonyi után, a második kőszínház volt az országban. Az építési tervet Esterházy herceg műépítésze készítette, a falakat Dorfmeister István freskói díszítették. Dorfmeister színházi díszleteket is készített ide, azonban ezek az idők során elvesztek.
A színházat egymás után több üzemeltető is bérelte, azonban néhány év alatt a színvonal és a látogatottság annyira lecsökkent, hogy a színház a csőd szélére került. 1788-ban gróf Pejachevich Károly vette át a színház bérleti jogát. Renováltatta az épületet, a szomszédos telken, amely a saját tulajdona volt, külön épülettel bővítette a színházat, emeletén bálteremmel, a földszinten kávéházzal. Ez utóbbi épület lett később a Kaszinó otthona.
A gróf 26 éven át üzemeltette a színházat, nagy sikerrel. Rendszerint volt téli társulata, vagyis az egész szezont ki tudta tölteni, az előadások rendkívül színvonalasak voltak, vetekedtek a bécsi kínálattal. 1792-ben mutatták be Kis János evangélikus lelkész, költő Hunyadi László című darabját, magyar nyelven. A siker nem jelentett anyagi sikert, a grófnak tetemes összegeket kellett arra áldoznia, hogy fenntartsa a színházat, anyagi hasznot a vállalkozás nem hozott. A gróf 1814-ben bekövetkezett halála után a város vette át az üzemeltetést, váltakozó színvonalú társulatokkal. 1834-ben tűz pusztított a város ezen részén, a Kaszinó épülete teljesen, a színházé részben leégett. A színházépület helyreállítása szóba sem került, valószínűleg már korábban sem felelt meg az igényeknek, így új színházépület tervezésére írt ki pályázatot a város. Franz Lössl bécsi műépítő tervei alapján épült fel 1835-ben az új Kaszinó, majd 1841-re az új, klasszicista stíluselemeket mutató színház.
Az új épületben főként német társulatok szerepeltek, de ha magyar társulat jelentkezett, a színigazgató köteles volt legalább heti két napot átengedni nekik. Egy 1843. évi színlap szerint itt lépett fel először nyilvánosan Liebhardt Lujza, aki később, már mint nemzetközi hírű operaénekesnő ismét vendégszerepelt 1855-ben és 1857-ben a színház falai között. 1851-60. között nem volt magyar előadás, azonban az 1860-as évektől mindig volt magyar szezon, először csak néhány hét erejéig, majd egyre hosszabb időszakokban. A színház 1867-ben gázvilágítást kapott, ez volt talán az utolsó kísérlet a modernizálására.
1908-ra az épületet tűzveszélyessé nyilvánították, s határozat született átépítéséről és részleges lebontásáról. Az új épület Medgyaszay István tervei alapján készült el. A néhány falszakasztól és a homlokzat dór oszlopaitól eltekintve teljesen megújult színházépület szecessziós arculatot kapott. A régi épület belső falfestéséről még a bontás előtt ifj. Storno Ferenc készített akvarell másolatokat, hogy megőrizze őket az utókor számára. A Medgyaszay-féle átépítést követően 1969-75. között Kotsis István vezetésével történt felújítás az utolsó jelentősebb változás, amely modernizálta, de szerkezetében és esztétikájában is számos ponton megváltoztatta az eredeti koncepciót.
