Magyar Kultúra Napja: a kaszinó
Tartsanak velünk a hétvégén a Magyar Kultúra Napja apropóján indított virtuális sétánkon, és járjuk be együtt a soproni kulturális élet meghatározó helyszíneit az elmúlt 100-150 évre visszatekintve! Elsőként jöjjön az egykori KASZINÓ, azaz a Magyar Művelődés Háza, amit ma Liszt Ferenc Kulturális és Konferencia Központként ismerünk:
A 19. században a kaszinó a kulturális élet meghatározó színtere volt. Természetesen a kaszinó nem a mai értelemében ismert szerencsejáték központot jelentette: így nevezték az arisztokrácia és a polgárság művelődési célokat szolgáló zárt társaságát, illetve annak helyszínét vagy a különféle összejövetelek, koncertek, bálok helyszínéül szolgáló épületet. Ez utóbbit vigadónak vagy Redout-nak is hívták. A vigadó vagy kaszinó épületek nem csak bálteremmel rendelkeztek, de játékszobák (biliárd, kártya), olvasótermek, vendéglátásra szolgáló egységek is tartoztak hozzájuk.
Sopronban 1789-ben Pejacsevich Károly építtetett vigadó és kaszinó épületet a mai Petőfi tér 3. szám alatt, amelynek építőmestere a kismartoni származású, később Sopronban polgárjogot szerzett Ringer József volt. A klasszicizáló későbarokk épület 1834-ben leégett, de egy évre rá újjáépítették. A munkálatok Lössl Ferenc bécsi építész nevéhez fűződnek, aki a régi külső figyelembevételével végezte a helyreállítást. Az újjáépített kaszinóban lett a székhelye a soproni Olvasó Egyletnek, amely hamarosan már a Soproni Casino Egyesület nevet viselte. Sajnos a Vigadó épületéből 1859-ben az egyesületnek költöznie kellett, Szűrnyegi Horváth József házában kaptak helyet a Szent György utca 18-ban. Innen 1861-ben a Színház utca 8-ba költözött az egylet a Reisch-, későbbi Peck-kávéház épületébe. Mielőtt végleges helyére lelt volna az olaszbástya elbontásával létrejött területen, egy rövid ideig annak szomszédságában a Templom utca 27-es szám alatti sarokházban működött.
A városban egyre inkább nyilvánvalóvá vált az igény egy új, vigadó és kaszinó céljára épített épületre. 1869-ben kiírták a pályázatot, de végül nem a nyertes pályázat kivitelezésére került sor, hanem Ludwig Wächtlert kérték fel a megépítésére. Ludwig Wächtler neogót épületként tervezte megépíteni a kaszinót, de vélhetően megbízói nyomására végül reneszánsz stílust idéző épület lett a kultúra soproni fellegvára. 1873. január 11-én ünnepélyes keretek között nyílt meg az új kaszinó-vigadó épület. 1942-től már a Magyar Művelődés Háza a Soproni Kaszinó Egylet pedig megalakulása után alig 100 évvel megszűnt. Az épületet továbbra is kulturális célokra használták, az 1960-as évek elején átépítették. Mai formáját 2002-ben nyerte el, és azóta viseli a Liszt Ferenc Kulturális és Konferencia Központ elnevezést.
