A rendhagyó múzeumpedagógiai óra középpontjában a tavaszi napfordulóhoz köthető népszokások kapcsán dramatikus- és körjátékba, táncba, zenébe, dalokba ágyazva éljük át az ünnepkör lényegét.

A múzeumpedagógiai foglalkozáson a helytörténeti kiállításunk március 15-éhez köthető anyagainak segítségével elevenítjük fel az 1848-as eseményeket. Daltanulás és kézműves foglalkozás (csákó ás párta, vagy cilinder és kisasszonykalap-készítés) zárja az órát.

 

 

Vannak jó boszorkányok?
A rendhagyó múzeumpedagógiai órán a témát dramatikus- és mozgásos játékon, zenén, dalokon, mondókákon keresztül éljük át. Ismerkedünk a gyógynövényekkel ( meg is kóstoljuk őket), rajzolunk, kézműveskedünk.

A rendhagyó múzeumpedagógiai óra középpontjában egy legendás tárgy áll: a zöld kő, amely a régészeti kiállításunk darabja. A tárgy történetét, a hely- és kortörténetet járja körbe az óra, amely a zöld kő legendáját és annak mai továbbélését meséli el, elmélyítve a lakóhelyhez kötődést a dramatikus játék, rajz, mese eszközeivel.

Hunyadi Mátyás korát igyekszik a rendhagyó óra minél több érzékszervet igénybe véve átélhetővé tenni. Ennek eszközei: ppt vetítés, ügyességi játékok, tudáspróba, kódexfestés, reneszánsz muzsika, daltanítás és tánc.

A gyapjú feldolgozásának történetével foglalkozik rendhagyó óra. Miközben elkészítünk egy kisebb használati tárgyat, dalt, verset tanulunk. Megismerik a gyerekek a gyapjú felhasználásának számos formáját.

 

A gyerekek egy verses mese által fedezhetik fel ezt a különleges kiállítást. A foglalkozás elején mindegyikük kap egy képet a gyűjtemény valamely érdekes darabjáról, amelyet aztán találós kérdés segítségével találhat meg az egyes termekben. Mivel ez egy igazán mesés gyűjtemény, a legkisebbek számára is igazán jó élményt nyújt a foglalkozás.

A diákok Sopron 16-17. századi történelmét ismerhetik meg Lackner Kristóf humanista polgármester személyén keresztül. Szóba kerül a város erődítésének kialakítása, országgyűlések és koronázások, Lackner tudományos és jótékonysági intézkedései. Mindezt játékos és komolyabb feladatokkal, érdekes anekdotákkal tarkítjuk.

Hogyan éltek az emberek a 16-17. században? Mit ettek, milyen ruhákat viseltek? Hogyan és hol büntették azokat, akik vétettek a törvények ellen? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kapnak választ a foglalkozáson részt vevő diákok, akik még egy korabeli levél szövegének modernre való átírásával is megpróbálkozhatnak.

A forradalom és szabadságharc eseményeire emlékezünk, felidézve soproni és Soproni környéki eseményeket is. Röviden kitekintünk a reformkorra, valamint a szabadságharcot követő időszakra is.

Az 1956-os eseményekre, azok soproni, Sopron környéki vonatkozásaira emlékezünk.

A Páneurópai Piknik eseményeit idézzük fel a foglalkozás során. Milyen volt az élet a vasfüggönyön innen? Milyen volt maga a kerítés, amely elválasztott minket Európa nyugati felétől? Mit jelentett Európának a nap, amikor az emberek végre átléphették a határt?

Széchenyi István életével, munkásságával ismerkedhetnek meg a diákok, részben a kiállított tárgyak segítségével, részben Széchenyi egy-egy fontosabb intézkedéséhez kapcsolódó játékkal.

A formanyomtatvány az alábbi linkről tölthető le:

MAV KEDVEZMÉNY FORMANYOMTATVÁNY