Górcső alatt a sokszínű Bánffy életmű

A Magyar Géniusz Programnak köszönhetően nemcsak a Soproni Múzeum állandó régészeti kiállítása újul meg, de készül egy, az erdélyi mágnás Bánffy Miklós külügyminiszter életútját bemutató képes életrajzi kötet és tárlat is Sopronban.

„Bánffy Miklós hatalmas íróasztala előtt ott áll Kánya [Kálmán] és energikus hangvételű levelet diktál a külügyminiszternek. Bánffy íróember lévén formálja a szöveget és papírra veti. Közben bejön Khuen-Héderváry Sándor, aki megjegyzi, hogy ezt így, ebben a formában mégsem lehet, és diplomáciai tapasztalatának széles tárházából idéz egy odavonatkozó történetet, majd távozik. Kánya végül elfogadja Khuen észrevételeit és így fejezik be a levelet.”

A külügyminiszter, akinek a beosztottjai diktálnak, miközben neki legfeljebb stilizálásra futja? Vajon tényleg ilyen gyenge volt-e a magyar külügyeket 1921-1922-ben irányító erdélyi arisztokrata, Bánffy Miklós? Egyáltalán ki lehetett ez az ember, aki persze tudjuk, hogy a soproni és Sopron környéki népszavazást előkészítő tárgyalások egyik résztvevője, Kisbán Miklós néven szépíró, grafikus és illusztrátor is volt. Akiről az is köztudott, hogy képzőművészként Székely Bertalant tarthatta a mesterének, a rajceruza- és tollforgatás mellett pedig a társművészetek terén, a színház világában is otthon volt. Az Operaház és a Nemzeti Színház intendánsaként, díszlettervezőként és rendezőként egyaránt dolgozott. Az erdélyi mágnás Bánffy Miklós életútja annyira sokszínű, hogy a teljességre csak törekedni lehet.

A Soproni Múzeum által tervezett képes életrajzi kötet és kiállítás a külügyminisztert, annak személyiségét, indítékait, eredményeit és kudarcait mutatja be.  Ezek megjelentetését hazai és külföldi levéltári kutatások előzik meg, hogy az eddig homályban lévő külügyminiszteri portrét, és általa a Trianon utáni magyar útkeresés próbálkozásait jobban megismerjük. A tudományos és kutatási programot, a kiállítást és a kötet megjelentetését a Magyar Géniusz Program támogatja.