A Sopron örök! kiállítás animációs filmjéről mesélnek a készítők
Interjú Huszár Dániellel és Bognár Éva Katinkával
Néhány évtizeddel ez előtt némi szerencsével még környékünkön is fellelhetők voltak azok az archaikus népi imák, amelyek központi témája Krisztus megfogatása és kereszthalála volt. Ezek a szövegek a családi esti áhítat részei voltak. Ma már ismert az egyház negatív viszonyulása a teológiai szempontból erősen vitatható „apokrif” szövegekhez, amelyek egyházi közreműködés nélkül ígérnek bűnbocsánatot. Nem csoda hát, hogy a tiltás következtében idővel kihullottak a szokásos esti imafüzérből. A néhány idős asszony szájából, akik emlékezetük mélyén még őrizték ezeket, elemi erővel szóltak újra a nagyheti szenvedéstörténet megrendítő szavai:
„Én lefekszem én ágyamba,
Mint a testem koporsóba,
Három angyal áll mellettem,
Eggyik őriz, a másik vigyáz,
Harmadik a szegíny lelkemet várja.
Szól a kakas éjféltájba.
Máriát kiáltotta: Kelj föl Mária!
Szent fiadat megfogták,
Viszik a magas kálváriára!
Szent oldalát általfurák,
Piros vére lecsordulá,
Az angyalok fölszedték,
Iliom közé takarták,
Krisztus urunk elébe tették.
Krisztus urunk azt mondta,
Aki ezt az imádságot este-reggel elmondja,
Hét halálos büne megbocsáttatik. Ámen”
(Cserpes Gézáné, sz. Tobler Erzsébet, Kapuvár, 1995. Gyűjtő: Csiszár A.)
Illusztráció: Kálvária jelenet a tisztítótűzben szenvedő lelkekkel. Soproni Múzeum Néprajzi Gyűjteménye (Deim Péter felvétele)